Minden rák annál eredményesebben kezelhető, minél korábbi fejlődési stádiumában kerül felismerésre. Különösen igaz ez a végbél- és vastagbélrákra, melyek hosszú ideig tünetmentesek maradhatnak.

A vastagbéldaganatok szűrésére elsősorban a székletben kimutatható, szemmel nem érzékelhető (úgynevezett okkult) vérzés vizsgálatát alkalmazzák. Jóllehet a székletben nem csak a daganat miatt lehet vér, de a pozitív teszt további vizsgálatot indokol.

A negatív székletteszt nem zárhatja ki egyértelműen a daganat lehetőségét! Ennek oka, hogy a daganat nem "vérzik" állandóan. Ebből következik, hogy a mintavételek számát növelni kell, illetve tünetekkel rendelkező egyéneket negatív székletteszt esetén is tovább kell vizsgálni.

Pozitív székletteszt esetén gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkopiát (teljes béltükrözés, a vastagbél vizsgálatára) végeznek.
A székletben szabad szemmel is észlelhető friss vér mindig felveti a végbél- és/vagy vastagbélrák gyanúját. Ilyen esetben már nem tesztet, hanem szintén eszközös vizsgálatot kell végezni.

Tünetek vagy panaszok esetén már célzott, eszközös vizsgálatot kell végezni!

A végbél tükrözés (kolonoszkópia) vastagbél és a vékonybél alsó szakaszának áttekintésére alkalmazott vizsgálati módszer. A vizsgálat alatt egy ujjnyi vastagságú, rugalmas eszközt vezetnek be a végbélen keresztül a szervezetbe, hogy a bélfalat megvilágítva, a beleket némi levegővel kitágítva átfogó képet kaphassanak a vizsgálandó bélszakaszról.

A béltükrözéssel  nemcsak idejében felfedezhetők az elváltozások,  de vastagbél-polip eltávolításra és szövettani mintavételre is lehetőség van.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a vastagbélrák kezelésére?

A rák diagnózisának felállítása után a beteg számára a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terápiát, melyben legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van.

A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokványos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz eltávolítása jelenti. Korai stádiumban ez a beavatkozás kielégítő gyógyulást jelenthet a beteg számára.

Sugárterápiát főleg a végbélrák kezelésében alkalmaznak.

Kemoterápiás kezelés a rákos sejtek daganatellenes gyógyszerekkel történő elölésére irányul. Szemben a sugárkezeléssel, a kemoterápia nem helyi, hanem általános, az egész szervezetre ható kezelésmód.

Az előrehaladott végbél- és béldaganatokat jellemzően kemoterápiával kezelik, s csak ritkábban kerül sor sugárkezelésre. Terjedőben van ugyanakkor a szelektív biológiai támadási pontú, a daganatok növekedési receptoraira ható, valamint a tumorok vérellátását gátló gyógyszerek alkalmazása is. Az ilyen terápia döntően a daganatsejtekre hat és a kemoterápiánál nagyobb szelektivitása miatt a kemoterápiánál kevesebb mellékhatással jár.

Sebészeti beavatkozás után a kezelés a beavatkozástól és a betegség stádiumától függően sugárkezeléssel és kemoterápiával, valamint egy támogató (szupportív) kezeléssel is kiegészíthető. A támogató kezelés egy speciális - onkológiai indikációban törzskönyvezett - tápszert jelent.

Új módszer a vastagbélrák korai felismerésére

Német kutatók olyan laboratóriumi eljárást dolgoztak ki, amellyel a daganatokra jellemző egyik speciális enzimet (tumor M2-piruvát kináz) lehet kimutatni.

Így ha daganat van jelen valahol a belekben, azt a széklet magas enzimtartalma jelzi.

Magyarországon a vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, átlagosan 2 óránként hal meg valaki emiatt. A szomorú statisztika oka az, hogy a kórt többnyire már előrehaladott stádiumban fedezik fel, miután a daganat tünetmentesen növekszik éveken keresztül. Korábban székletteszt segítségével történő béldaganatszűrésre csak a székletben lévő vér vizsgálata állt rendelkezésre.

Az enzimes béldaganatszűrés (ScheBo Tumor M2-PK Székletteszt) által lényeges előrelépés történt a tünetmentes béldaganatok korai felfedezése területén. Az új módszer értékét az adja, hogy a nem vérző daganatokat is jelzi, ezért érzékenysége kiemelkedő, 85 %-os. Az enzimes béldaganatszűrést először Németországban alkalmazták 2004-ben. Magyarországon ebben az évben vált elérhetővé. A társadalombiztosítás azonban nem finanszírozza, díja 9800 forint.

2008.09.13 MTI

Kapcsolódó cikkek:

Az aranyérbetegségről
A vastagbélrák kialakulása
A vastagbélrák tünetei
Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében?
A vastagbélrák szűrése, kezelése