|
Sok a gyomorsavam... Étkezés után ég a nyelőcsövem...
 Időnként bárki tapasztalhat gyomorégést. Amennyiben ez a panasz ritkán fordul elő, teljesen normális jelenségnek számít. Reflux-betegség esetén azonban az égő, maró érzés gyakran jelentkezik vagy tartósan fennáll. 40 éves kor fölött a betegség kialakulásának valószínűsége fokozatosan nő. Életmód változtatással, vagy gyógyszerek segítségével a betegség jól kezelhető, és az esetleges szövődmények kialakulása is megelőzhető.
Kialakulása, okai:

A lenyelt táplálék a nyelőcsőbe kerül, ahonnan egy záróizom megnyílása után jut le a gyomorba. A nyelőcső alsó szakaszán a körkörösen futó, mintegy 4 cm hosszú záróizom alapvetően zárva van, és csak arra a rövid időre nyílik meg, míg a nyelőcső felől érkező falat áthalad rajta, hogy a gyomorba jusson. Reflux, azaz visszafolyás akkor következik be, ha az izomgyűrű az alulról ránehezedő hasűri nyomás hatására is kinyílik, és fölfelé engedi a gyomortartalmat. A visszafolyás az alsó záróizom gyengesége, illetve a megnövekvő hasűri nyomás vagy e kettő együttes hatására következik be.

A reflux-betegség lényege: A reflux betegség a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, eredményeképpen a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom, azaz a refluxátum a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást okoz. Legnyilvánvalóbb tünete a refluxátum okozta rendszeres, gyakori gyomorégés, a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom, fulladás-érzés. Általában a betegség enyhe lefolyású, de ritkán a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladásához, sőt kezelés nélkül annak kifekélyesedéséhez is vezethet.
 Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás valamint a stressz tartoznak a reflux leggyakoribb kockázati tényezői közé. Az egészségtelen táplálkozás és a rendszertelen étkezés is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Gyakrabban fordul elő reflux terhes nőkben is, mivel a megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a hasi szervekre. 
A reflux-betegség hosszú távon kezelés nélkül sok féle szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen következmény lehet az állandó köhögés, a gyakori torok- vagy gégegyulladás, a fogzománc károsodása. a A nyelőcső nyálkahártyáján idült gyulladás, esetleg hegesedés, ritkán szűkület vagy vérzés alakulhat ki. Az állandó irritációnak kitett nyálkahártya rákos elváltozása rendkívül ritkán kialakuló, de annál súlyosabb szövődményt jelent. Tünetei, felismerése:
A reflux-betegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik. A savas gyomortartalom visszaáramlásának sok egyéb megjelenési formája is ismert: gyomorszáj környéki vagy szegycsont mögötti égő érzés, maró érzés a torokban, savanyú íz a szájban illetve bizonytalan mellkasi fájdalom. Néha nyelési nehezítettség vagy köhögés is társulhat a panaszokhoz. Étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tüneteket fokozhatják. A felsorolt tünetek időnként mindenkivel előforduló, banális jelenségnek számítanak. Reflux-betegség gyanúja csak akkor merül fel, ha a panaszok hetente több alkalommal, hónapokon keresztül jelentkeznek. Ilyenkor idült savvisszaáramlás lehet a háttérben. Bár a gyomorégés enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégsem szabad komolytalanul venni. A kórisme felállítása, a hatékony kezelés megkezdése valamint az esetleges szövődmények megelőzése céljából orvos tanácsát kell kérni.
 Általában a felkeresett háziorvos vagy belgyógyász a beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux-betegség kórisméjét. Amennyiben semmilyen szövődmény nem áll fenn, minden további vizsgálat elvégzése nélkül meg lehet kezdeni a kezelést. Szövődmény (pl. vérzés) előfordulása, illetve mellkasi fájdalom jelentkezése esetén (esetleges szívproblémák fennállásának kizárása érdekében is) részletesebb kivizsgálásra van szükség. Szintén kivizsgálást javasol az orvos kezelésre nem javuló súlyos panaszok jelentkezésekor. A szóba jövő vizsgálati módszerek közül az ún. 24 órás pH monitorozás a legelterjedtebb, amelynek során egy vékony cső segtségével a szokásos napi tevékenységét végző beteg nyelőcsövében egész nap mérik a savas visszaáramlás gyakoriságát és időtartamát. Nyelési nehezítettségről panaszkodó betegnél nyeletéses röntgen vizsgálatot, néhány más esetben gyomortükrözést végezhetnek esetleg szövetminta vétellel (bár sok esetben a reflux betegség nem okoz látható eltérést a nyálkahártyán).
Kapcsolódó cikkek: Mi a reflux? A reflux-betegségről A reflux kezelése A reflux, és a táplálkozás A reflux szövődményei
|