Refluxbetegségről akkor beszélünk, amikor a gyomor savas tartalma valamilyen mértékben a nyelőcsőbe visszakerül. Természetes körülmények között is előfordulhat, hogy a gyomor záróizma nem zár mindig 100%-os biztonsággal, és ennek következtében néhanéha felszökik a gyomorsav nyelőcsövünk alsó szakaszára. Ez azonban normálisnak tekinthető, és nem okoz komolyabb problémát.

A szakirodalom a refluxbetegséget "álarcos fojtogatónak" is nevezi, hiszen gyakran más betegségek tünetei mögött bújik és sok ember mindennapjait keseríti meg. Magyarországon a betegség alig ismert, és sokszor a kezelt betegek sincsenek tisztában gyógyulásuk és a reflux kezelésének lehetőségeivel.

Fojtogató érzés, éjszakai kínok

A reflux azért okoz kellemetlen tüneteket, mert a gyomorban levő erős sav felmarja a nyelőcső, esetenként a gége nyálkahártyáját, illetve idegi úton hörgőgörcsöt is okozhat. Betegség tünetei jellegzetesek. Az egyik leggyakoribb ezek közül a különböző mértékû gyomorégés. Ez rendszerint a szegycsont mögötti égető fájdalomérzetként jelentkezik, amely a mellkason keresztül felfelé, a szájba sugárzik. A fájdalmat ekkor már szinte bármilyen tevékenység fokozza: hajolás, lefekvés, hideg vagy forró ital, étkezés. Ez az érzés általában étkezés után néhány órával jelentkezik.

Az is jellemző, hogy a gyomortartalom kisebb mennyiségben visszajut a szájba. Sokszor panaszkodnak a betegek az úgynevezett "éjszakai saváttörés" (savvisszafolyás) jelenségére is. A kellemetlen érzés és a nyelőcsőkárosodás mellett az éjszakai savas visszafolyás veszélye lehet, hogy ha a folyadék a légcsőbe, majd a tüdőbe jut, és (visszatérő) tüdőgyulladást, krónikus hörghurutot idézhet elő. Ehhez a tünetcsoporthoz tartozik a köhögés, nehézlégzés, illetve a rekedtség is. További tünetek meg a nehezített nyelés, valamint a problémákat természetes úton enyhíteni hivatott fokozott nyálelválasztás.

Vannak a betegségnek más problémákkal összekeverhető tünetei is, ide tartozik például a gyomortáji fájdalom (a gyomorfekély jellegzetes tünete), amelyet a refluxos beteg esetében gyakran kísér böfögés és teltségérzet.

Szívinfarktus vagy reflux?

A világon évente több millió erős mellkasi fájdalomra panaszkodó ember kerül a kórházak sürgősségi vagy intenzív osztályára. Ezek közül sok betegnek infarktusa van, de egy jó részüknél "csak" a reflux betegség tünetei jelentkeznek. Néha nagyon nehéz különbséget tenni az infarktus és a reflux betegség tünetei között, a legfőbb jellemzők a következők:

Refluxbetegség:

♦ Éles, égető érzés közvetlenül a szegycsont alatt vagy a bordáknál
♦ A fájdalom általában nem sugárzik ki a vállakba, a nyakba és a karokba
♦ A fájdalom általában evés után jelentkezik
♦ A fájdalom a reflux gyógyszereivel csillapítható
♦ Nagyon ritkán fordul elő izzadás

Infarktus:
♦Szorító érzés vagy nyomás, ami a mellkas középtáján jelentkezik
♦A fájdalom kisugározhat a vállakba, nyakba és a karokba
♦Fájdalomcsökkenés nitroglicerin hatására
♦Légszomj
♦Izzadás

Asztma a refluxtól?

Másik félrevezető tünet az asztma lehet. Több felmérés is bizonyította, hogy az asztmás betegek esetében a reflux előfordulása messze meghaladja a teljes lakosság körében kimutatható előfordulási aranyt. A reflux betegség emellett asztmás roham kiváltója lehet, így a két betegség egymást erősítve, egyre súlyosbodó tünetekhez és problémákhoz vezethet. Mindezeken túl a nyelőcső és a hörgőfal kóros beidegződései is magyarázatot adhatnak arra, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben fokozza a légutak érzékenységet, ami asztmás betegnél újabb rohamot okozhat.

Rekedtség és torokfájás nátha nélkül?

A savas reflux okozhat krónikus köhögést, ismétlődő csuklást, torokfájást, rekedtséggel járó gégegyulladást, ami gyakori torokköszörüléssel, és a hangszalagok megvastagodásával járhat együtt. Ha ezek a problémák nem javulnak a hagyományos kezelések hatására, lehet, hogy a reflux betegség áll a tünetek hátterében. A panaszok okának eldöntése természetesen szakorvos feladata.

Képzeljük el a nyelőcsövet egy olyan, izmos falú csőként, amelynek mindkét végét egy-egy gyűrűszerű izom zárja le. A felső végén lévő záróizom feladata annak megakadályozása, hogy a már lenyelt étel visszajusson a szájüregbe, az alsó izom pedig azért felelős, hogy ne engedje vissza a gyomorba bejutott táplálékot a nyelőcsőbe. A két záróizom között található maga a nyelőcsőtest, amelynek egyirányú, hullámszerű mozgása továbbítja a falatot.

Normál esetben nyelés után a nyelőcsőbe jutott falat előtti izomszakasz elernyed, a falattól a torok irányába pedig összehúzódás jön létre. Ennek a mechanizmusnak folyamatos ismétlődése hozza létre azt a féregszerű mozgást (perisztaltikát), amely a tápcsatorna minden szakaszában, így a nyelőcsőben is biztosítja a táplálék továbbítását. Amikor a falat eléri a nyelőcső alsó záróizmát (LES), kiváltja annak elernyedését, aminek következtében a falat a gyomorba kerül. A kétféle hullám létrejöttét, a hullámterjedés és a LES mozgásának összerendezettségét a vegetatív idegrendszer szabályozza. Ha a folyamat bármely pontján valamilyen hiba történikakár a záróizmok, akár a nyelőcsőtest mozgásában az rendellenes működést és ezzel együtt tüneteket okoz.

Ha nem zár rendesen...

Szakértők nagy szerepet tulajdonítanak a refluxbetegség kialakulásában a nyelőcső alsó záróizmának, illetve zárókészségének, mivel ez biztosítja a gyomortartalom visszafolyásának megakadályozását. Normál esetben a záróizom összehúzódásakor a nyelőcsőben keletkező nyomás nagyobb, mint a gyomorban lévő nyomás, így reflux (visszafolyás) nem jön létre. Ha viszont a LES nyomása tartósan alacsony vagy átmenetileg csökken, akkor nem tudja megfelelően ellátni feladatát.

A refluxbetegség kialakulásában azonban feltehetően nem az említett izom tartós nyomáscsökkenése, hanem annak átmeneti ellazulása a legfontosabb tényező. Ezeknek az 5-30 másodpercig tartó kóros záróizomellazulásoknak számos kiváltó oka lehet: különböző idegi és reflexmechanizmusok, hormonok, ételek (zsíros, fűszeres ételek, szénsavas italok) gyógyszerek, bizonyos testhelyzetváltoztatások (hasprés, lehajolás, emelés).

Sérült tisztulási folyamat

Reflux egészséges embernél is előfordul, teljesen természetes jelenség. Panaszt azért nem okoz, mert egyrészt a nyelőcső féregszerű mozgása révén a visszaáramlott savas gyomortartalomnak szinte teljes mennyiségét képes visszaterelni, másrészt a bikarbonáttartalmú nyál fokozatosan semlegesíti a savas vegyhatást.

Azonban a refluxos betegek közel 50%ánál a nyelőcső megtisztulásának mindkét részfolyamata károsodik. A nyelőcső hullámszerű mozgásfunkciójának romlása következtében elhúzódik a kiürülés folyamata, ami azt eredményezi, hogy a nyálkahártyája hosszabb ideig kerül kapcsolatba a savas gyomortartalommal. Ha emellett a nyál savközömbösítő hatása sem működik megfelelően, akkor a következmények még súlyosabbak lesznek. A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a gyomorsav roncsoló hatása következtében kialakuló nyálkahártyagyulladás még jobban károsítja a nyelőcső mozgásfunkcióját, így tovább gerjeszti a kórfolyamatot, vagyis ördögi kör alakul ki.

A támadó sav

A nyelőcső mozgásfunkciója és a nyálelválasztás mellett a harmadik fontos komponens a reflux elleni védelemben a nyálkahártya védekező mechanizmusa, vagyis a savval szembeni ellenállása. A gyomornyálkahártya hasonló védekezőképességével összehasonlítva, a nyelőcsőben ezek a mechanizmusok szegényesebbek. A védekező funkció itt is jelen van, s bizonyos mértékben védelmet nyújt a sav károsító hatásával szemben. Ez a nyelőcső falában lévő mirigyek által termelt és a nyálhoz hasonlóan lúgos vegyhatású "nyáknak" köszönhető.

Mivel a tapasztalatok szerint a reflux okozta kellemetlen tünetek gyakorlatilag függetlenek a nyálkahártyagyulladás súlyosságától, valószínűleg fontos tényező a nyelőcsőnyálkahártya gyomorsavval szembeni változó érzékenysége.

Lehet, hogy a gyomor mozgásával van baj?

A refluxbetegek 50-60%-ában lelassult a szilárd gyomortartalom kiürülése. Ennek a jelenségnek is több oka lehet: ilyen a gyomor alsó záróizmának nem megfelelő zárása, a hasűri nyomás megváltozása. Bármi legyen is azonban az ok, ha a gyomor nem tud megfelelően kiürülni, akkor térfogata megnövekszik, vagyis kitágul, ami további következményekhez vezet. A gyomorban visszamaradó gyomortartalom egyrészt fokozza az agresszív sósav és pepszin mennyiségét, másrészt a gyomor tágulása megnövelheti az átmeneti záróizomelernyedés erősségét és időtartamát, ezzel kialakítva egy újabb ördögi kört.

Kapcsolódó cikkek: