Szöveteink alapvető építőkövei a sejtek, melyek egész életünk alatt folyamatosan újjászületnek (osztódnak), miközben az idősek meghalnak.
Érzékeny és bonyolult szabályozórendszer biztosítja, hogy új sejtek csak akkor és olyan mennyiségben keletkezzenek, amikor és amennyire az elöregedett, vagy elpusztult sejtek pótlása szükséges.
A folyamat irányítói a gének, amelyek minden sejt magjában megtalálhatók.

Részletes utasításokat, valamint speciális fehérjék termelésével "állj" és "mehet" jelzéseket is küldenek a szervezetbeli folyamatokra, a sejtek megújulására, sőt pusztulására vonatkozóan is.
A kontrollálatlan növekedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, melyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt.
Általában több ilyen mutációra van szükség a daganat kialakulásához.  Genetikus és környezeti tényezők együttesen vezethetnek eltorzult növekedési szabályozáshoz. Jelenleg a géneknek négy olyan csoportját ismerjük, amelyek hozzájárulhatnak a tumor kialakulásához.

 

 

 

 

1. Onkogének
Az onkogének a sejtek "háztartásában" résztvevő gének. Olyan folyamatokban vesznek részt, amelyek a sejtosztódási ciklust elindíthatják vagy mûködtetik, aktiválásuk folyamatos szaporodásra ösztönözheti a sejtet.

 

 

2. Tumor-szuppresszor gének
Ezek a tumor kialakulását megakadályozó gének. Bizonyos tumorokkal végzett vizsgálatokból az derült ki, hogy a daganat kialakulásában az elfojtó gének inaktivitása gyakoribb ok, mint az onkogének aktiválása.

 

 

3. DNS-reparáló gének
A DNS-st enzimatikus úton kijavító gének.
A legjelentősebb  p53 elnevezésû, melyet a genom "őrangyalának" szoktak nevezni. A normális p53 rövid életû fehérje és csak kismértékben termelődik. A DNS sérülése vagy más p53-induktorok a fehérje stabilabbá változtatásával megemelik a p53 szintet. A felhalmozódó p53 leállítja a ciklust. A DNS-javító enzimek a növekedés leállásakor időt nyernek és tevékenységükkel kijavíthatják a sérüléseknek egy részét Ha ez sikerül, a p53-szint csökken és a sejtoszlás folytatódhat.

 

 

 

4. Programozott sejthalált befolyásoló gének
A sejtekben genetikailag kódoltan működik az ún. programozott sejthalál, ami biztosítja, hogy az elöregedett sejt kellő időben, magától elpusztuljon. A keletkező törmeléket azután a környező sejtek eltakarítják, mintegy "előkészítik a helyet" az újonnan született sejteknek. A sejtosztódás, sejtszaporodás és sejtelhalás között tehát kényes egyensúly áll fenn az egészséges szervezetben.

 

 

 

 

 

 

 

A rákok többségének összes kiváltó okát mindmáig nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy nem egyetlen kiváltó okot kell keresni, mert közismert, hogy számtalan külső (és belső) tényező (rákkeltő tényezők, karcinogének), és örökletes tényezők együttes jelenléte és kölcsönhatása eredményezi a rákos folyamat beindulását.

 

 

Rákkeltő tényezők:

A rákkeltő tényezőket három csoportra osztjuk: kémiai, fizikai és biológiai karcinogénekre.

Kémiai karcinogének
Ide tartoznak a rákkeltő vegyületek, amikből jelenleg több mint ezret ismerünk.

Rákkeltő vegyi anyagok :

benzén - kőolajiparban fordul elő (benzin, gáz)

benzidin festékek – a textiliparban használják őket

egyes szerves oldószerek – a gumi-, textil-, festék- és nyomdaiparban, valamint az ipari tisztításban használatosak

kromát festékek – a festékiparban fordulnak elő

egyes gyomirtó, rovarirtó szerek és műtrágyák

 

-tüdőrák
-húgyhólyagrák
-veserák
-leukémiák néhány típusa
-limfóma (az immunrendszer rákja)
-mielóma (ritka csontvelőrák)

 

A fizikai rákkeltő tényezőkhöz tartoznak a különböző sugárzások.

Az igazoltan rákkeltő hatású sugárzások az ionizáló sugárzás és a nem ionizáló sugárzások közé tartozó ultraviola-sugárzás (UV-sugárzás).

 

Biológiai rákkeltő tényezők

 

A biológiai rákkeltő tényezők közé a különféle mikroorganizmusok tartoznak, amelyek általában a tartós gyulladás fenntartásával járulnak hozzá a rák kialakulásához. A vírusok azonban, a sejtjeink génállományával kapcsolatba lépve, módosíthatják is azt, s olyan elváltozást hozhatnak létre, ami rákhoz vezet. Nem véletlen tehát, hogy a vírusok és a rák kapcsolata világszerte a tudományos érdeklődés középpontjában áll.

Ilyen például a humán papilloma vírus (HPV), az AIDS vírusa, a HIV, illetve a hepatitisz-B és -C vírusok.

 

A foglalkozással kapcsolatba hozható rákos halálesetek felét azbeszt okozza, de vannak egyéb kémiai anyagok és eljárások is, amik fokozhatják a rák kialakulásának kockázatát.
A legtöbb ilyen veszélyes anyag felhasználását évtizedekkel ezelőtt megtiltották. Mivel azonban a rák kialakulása akár 30-40 évet is igénybe vehet, aki évtizedekkel ezelőtt rákkeltő anyagokkal dolgozott, még mindig fokozott kockázattal néz szembe a rák kialakulása szempontjából. Más veszélyes kémiai anyagok még jelenleg is használatosak, de nagyon szigorú szabályok vannak, amik biztosítják biztonságos alkalmazásukat

 

 

Öröklött tényezők a daganatos betegségek 5-10%-ában játszanak szerepet. Egészen ritka kivételektől eltekintve nem a rákos betegség öröklődik, hanem a hajlam, azaz a rák kialakulásának kockázata nő az örökletes tényezők következtében.

---

Kapcsolódó cikkek:

 

Mi is az a rák

A rák kialakulása

Bőrrák

Tüdőrák

Férfi nemi szervek daganatai

Női nemi szervek daganatai

Emésztőrendszer daganatai