Magyarországon 400-500 nő veszíti életét méhnyakrák miatt évente.

A nőgyógyászati vizsgálatok sokszor nem elég alaposak.

Az a jó, amikor az orvos még nem "rákot szűr", mert a cél a rákmegelőző állapotok időben történő felkutatása - hangsúlyozza cikkünk szakértője, dr. Szőcs Gyula, szülész-nőgyógyász szakorvos. - Rákmegelőző állapotról akkor beszélünk, amikor olyan folyamat indul el szervezetünkben, amely beavatkozás nélkül továbbhaladva rosszindulatú daganat kialakulásához vezetne. A "rákszűrés" során tehát minden női nemi szervet meg kell vizsgálni.

1. Laborban

A méhnyak területéről speciális eszközzel sejteket kell nyerni ahhoz, hogy egy jól képzett szövettanász- citológus orvos és asszisztens megvizsgálhassa: tartalmaz-e a kenet gyanús, netán már rákosan elfajult sejteket (citológia). Ennek értékeléséhez idő kell.

2. Mikroszkóppal



Ezt követi a méhszáj szemrevételezése egy speciális hüvelyi mikroszkóppal (kolposzkóp), amivel az orvos a méhnyak hüvelyi felszínének hámeltérését tudja vizsgálni. Azonban a nyakcsatorna ezzel a módszerrel nem tekinthető meg, ezért olyan fontos az "eldugott" területről a citológiai mintavétel.

3. Tapintással, ultrahanggal

Ezek után következik csak a kétkezi tapintásos vizsgálat, amely többek között a méh és környezetének állapotát, esetleges érzékenységét, elváltozásait mutatja meg. A hüvelyi ultrahang vizsgálat ma már szintén elengedhetetlen része kell (kellene), hogy legyen egy korrekt rákszűrésnek. Ezzel a vizsgálattal jól látható a méh nyálkahártyája, izomzata, felderíthető egy polip az üregben vagy egy mióma (a méhizom jóindulatú daganata). A petefészek elváltozásainak időben történő észleléséhez is nélkülözhetetlen az ultrahang vizsgálat.

4. Mellvizsgálat

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban meg kell vizsgálni az emlőket. A tapintásos vizsgálat 40 éves kor felett már nem elegendő. A mell teljes körű vizsgálata, a mammográfia, részben röntgen, részben ultrahang eljárással történik ma már.
Ha mindez megtörtént a legutóbbi nőgyógyászati vizsgálat során, akkor nyugodt lehetsz. Ha nem, érdemes elgondolkodnod azon, hogy kellően lelkiismeretes orvoshoz jársz-e.

Az oltás nem váltja ki a szűrővizsgálatot

A méhnyakrák előfordulása nem csökken hazánkban, évente körülbelül 1400 új megbetegedést fedeznek fel. Leggyakrabban a 40-55 éves korosztályban fordul elő, az ennél idősebbek körében már ritkább. A szűrővizsgálat háromévente ingyenesen, beutaló nélkül igénybe vehető, bár a teljes biztonság érdekében évente lenne indokolt. A mintavétel technikája és a szövettani értékelés ugyanis buktatókat rejthet magában, és az ezekből származó bizonytalanságok korrigálására a három esztendő soknak bizonyulhat. A méhnyakrák kialakulásában szerepe van a Humán Papilloma Vírus (HPV) számos típusának, de több egyéb tényezőnek, például genetikai hajlamnak, dohányzásnak, alkoholfogyasztásnak is. Több mint egy éve hazánkban is hozzáférhető a HPV elleni védőoltás. Ezek a vakcinák a legagresszívebb vírusok antigén jellegzetességeit felhasználva (recombináns DNS technikával) előállított oltóanyagok, melyek fertőzésveszélyt nem hordoznak. Ugyanakkor a szervezetet ellenanyag termelésére serkentik.

Ha már oltás is van, miért nem tekinthetjük leküzdöttnek a HPV-t, kérdeztük Szőcs doktortól.

- Először is az oltássorozat (3 oltásra van szükség), amelyet elsősorban a 16-26 év közötti fiatal nőknek érdemes beadni, összesen mintegy 90 000 Ft-ba kerül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis jelenleg nem támogatja. Ráadásul nem jelent védelmet valamennyi rákkeltő vírus ellen, és félő, hogy beadását követően hamis biztonságérzet alakulhat ki a nőkben. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az "oltottság állapotában" is szükséges a rendszeres, évenkénti citológiai szűrővizsgálat. Szőcs Gyula elárulta, hogy az oltással nincs még saját tapasztalata, az elmúlt évben sem betegeinek nem ajánlotta, sem a saját családjában nem adta be az oltást. Ugyanis nem tartja elegendőnek az eddigi gyakorlati tapasztalatokat.

Ádám Éva

Forrás: "Krisztina"