|
|
| A számítógépekkel nagyon gyors és pontos hibákat lehet elkövetni. |
| Gyakori kérdések a méhnyakrákról |
 Mi a méhnyakrák? A méhnyakrák jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a méhszájat borító laphám - találkozásából kiinduló, a szövetekbe behatoló (invazív) daganat. A daganatképződést rendszerint korai, csak a külső hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. A méhnyakrák döntő többsége laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák. Mi a condyloma acuminatum? A külső nemi szerveken jelentkező szemölcs. Általában jóindulatúak és könnyen eltávolíthatók. Inkább kellemetlen, mint veszélyes. Vannak-e a méhnyakráknak tünetei? A betegség - amely a 35-45 éves korú nőket sújtja elsősorban - általában észrevétlenül alakul ki, tünetek (fájdalom, közösülés utáni vérzés) már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van Mi okozza a méhnyakrákot? A legújabb szakirodalmi adatok szerint a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékában a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatban áll egymással. Az onkogén HPV típusok által okozott fertőzések idővel spontán módon, észlelhető tünetek nélkül eltűnnek a szervezetből, esetenként tartóssá válnak és méhnyakrák kialakulását okozhatják. Az onkogén típusok közül Európában a HPV 16-os és 18-as törzsek együttesen a méhnyakrákok 71,5%-áért felelősek. Ha a 3. és 4. helyen álló 45-ös és 31-es törzseket is hozzáadjuk, akkor több, mint 81%-ban tehetők felelőssé a méhnyakrák kiváltásában. Terémszetesen vannak egyéb rizikótényezők, melyek elősegítik a betegség kialakulását. Milyen rizikótényezők segíthetik a méhnyakrák kialakulását? Az alábbiak lehetnek: A HPV típusa (onkogén/rákkeltő) Genetikai hajlam (az egyén genetikai állománya) Dohányzás Csökkent, elégtelen immunválasz Fogamzásgátló tabletták alkalmazása (öt évnél hosszabb ideig ) Több terhesség Korán megkezdett szexuális aktivitás Nem megfelelő higiénia Nemi úton terjedő betegségek (STD-k) Hogyan terjed a Humán papillómavírus? A HPV könnyen terjed szexuális kapcsolat során, és a fertőzés a nemi szervek bőrfelületeinek közvetlen érintkezésével is átvihető. Az onkogén HPV 16-os típusa az ujjak és a nemi szervek közvetlen érintkezése kapcsán is terjedhet. A HPV ritkán terjedhet anyáról magzatára, újszülött gyermekére. Lehet-e óvszerrel védekezni a HPV ellen, ha ez egy szexuális úton terjedő betegség? Nem. Mivel a fertőzés a szeméremtestek bőrfelületeinek érintkezésével is átadásra kerülhet, az óvszer nem véd meg teljes mértékben a megfertőződéstől. Természetesen az óvszer alkalmazása javasolt, de biztonsággal nem előzi meg ezt a problémát. Hány típusa van a humán papillómavírusnak? A szexuális úton terjedő HPV-nek jelenleg 138 típusát ismerik. Vannak alacsony, illetve magas rizikójú típusok. Mit jelent, hogy egy HPV vírus magas rizikójú? A magas rizikójú HPV törzsek méhnyakrákot tudnak okozni. Azok közül is vannak olyanok, melyek nagyobb eséllyel okoznak bajt. A HPV magas rizikójú típusai, főként a HPV 16 és 18 felelősek Európában az összes méhnyakrákos megbetegedés 71,5 százalékának a kialakulásáért. A harmadik és negyedik legelterjedtebb rákkeltő HPV-típus a HPV 45 és a HPV 31. Ez a négy típus együttesen felelős a méhnyakrákok több, mint 80 százalékáért. A genitális régiót negyven különböző HPV-típus képes megfertőzni, ezek közül azonban kb. 15 típust tartanak onkogénnek (daganatkeltőnek). Mit jelent, hogy alacsony rizikójú egy HPV típus? Egy alacsony rizikójú HPV okozta fertőzés genitális szemölcsöket vagy enyhe fokú intraepiteliális elváltozásokat okoz. A bőrön jelentkező elváltozások onkogén szempontból rendszerint csekély jelentőségűek, a vírusfertőzés nyomán kialakuló szemölcsök könnyen eltávolíthatók. Ezek a vírusok a bőrt is megfertőzhetik. Az alacsony kockázatúak közül a HPV 6 és 11 a nemi szerveken megjelenő szemölcsszerű elváltozások, más néven condylomák 90 százalékának kialakulását okozzák, melyek általában nem alakulnak át rákká. Biztosan kialakul-e méhnyakrák annál, akinek humánpapillómavírus-fertőzése van? A HPV-fertőzés nem egyenlő a rákkal, annak kialakulásához tartós (több éves) fertőzöttségre van szükség. A HPV fertőzések 85-90%-a magától gyógyul, azonban a maradék 10-15%-nál a fertőzés állandósul, és kialakulhat a méhnyakrák. Sajnos azt nem lehet megmondani, hogy ki esik bele a 85-90 és ki a 10-15%-ba. Az átvészelt HPV fertőzés kialakít egy csekély mértékű védettséget a szervezetben, ez azonban nem elég ahhoz, hogy a következő HPV fertőzéstől megvédje azt. Így a nők egész életükben ki vannak téve a HPV fertőzés okozta méhnyakrák veszélyének. Mit jelent, hogy egy HPV fertőzés tartós, vagy perzisztáló? Akkor mondjuk, hogy egy HPV fertőzés tartósan jelen van a szervezetünkben, ha az legalább 6-12 hónapon át fennáll. Milyen vizsgálatokat végeznek a nőgyógyászati méhnyakrák-szűrés alkalmával? A méhnyak vizsgálata két részből áll: a méhszáj kolposzkópos megtekintéséből, melynek során egy "nagyítón" keresztül, szabad szemmel vizsgálják az esetleges elváltozásokat, valamint egy citológiai szűrésből, amely a méhszájból vett kenet sejttani vizsgálatát jelenti. A beavatkozás fájdalommentes, rutin nőgyógyászati vizsgálatnak számít. Miből áll a citológiai szűrés? A hüvelyi vizsgálat során levett méhnyaksejtek vizsgálata mikroszkóppal. Mikor végeznek HPV-vizsgálatot? HPV-vizsgálatra a jelenleg érvényben lévő protokoll szerint Magyarországon akkor kerül sor, ha két egymást követő citológia vizsgálat azt indokolja. A nők azonban saját megnyugtatásuk érdekében bármikor kérhetik orvosuktól a citológiai lelet kiegészítéseképpen a HPV-vizsgálatot, amely azonban ilyenkor térítésköteles. Ki végzi a méhnyakszűrést? Nőgyógyász. Vagy a területileg illetékes szakrendelőben, vagy választott magánorvosként, vagy területileg illetékes kórház ambulanciáján, vagy a Posta által működtetett szűrőbuszban lehet igénybe venni a szolgáltatást. Kell-e fizetni a szűrővizsgálatért? Általában nem. A méhnyak szűrővizsgálatot az OEP támogatja. A magán nőgyógyászati vizsgálaton kell fizetni érte. Az állami rendszerben működő intézményekben ingyenes. Milyen gyakran kell részt venni méhnyakszűrésen? Általában, egészséges nőknek elég 3 évente, azonban a nőgyógyászok javasolják az évenkénti szűrővizsgálatot. Mit jelent a P0 a szűrés eredményeként? P0: értékelhetetlen a kenet (túl véres, túlfestették, eltörött, nincs rajta sejt) azonnali ismétlés. Mit jelent a P1 a szűrés eredményeként? P1: makulátlan kenet, csak élettani hámsejtek (pl.: szűz, apáca). Mit jelent a P2 a szűrés eredményeként? P2: élettani normál hámsejtek, plusz fehérvérsejtek (legtöbb szexuálisan aktív nő esetében ezt látjuk). Mit jelent a P3 a szűrés eredményeként? P3: normál hámsejtek mellett gyulladásos sejtek, HPV fertőzésre utaló sejtek (daganatos sejtek nem láthatóak). Mit jelent a P4 a szűrés eredményeként? P4: daganatos sejtek láthatóak. Mit jelent a P5 a szűrés eredményeként? P5: csak daganatos sejtek láthatóak. Mi történik, ha kóros citológiai elváltozást és nagy kockázatú HPV-fertőzést találtak? Ha kóros citológiai elváltozást és nagy kockázatú HPV-fertőzést találtak, de rosszindulatú daganat nincs, egyszerű műtéttel, konizációval - az érintett szövetdarab tölcsér alakú kimetszésével - távolíthatók el azok a sejtek, amelyek később esetleg elfajulhatnának. Hogyan lehet a méhnyakrákot gyógyítani? Három lehetőség van, a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia. Mindháromnak vannak késői szövődményei, melyek az életminőséget fogják rontani (pl. vizelet visszatartási problémák, hüvely szárazság, bélösszenövések). Megelőzhető-e a méhnyakrák védőoltással? Elérhető már Magyarországon is a védőoltás, amely csaknem 100 százalékos védelmet nyújt a HPV azon törzsei ellen, amelyek a legveszélyesebbek a méhnyakrák kialakulása szempontjából (16-os és 18-as típusok, amelyek a rákos esetek több, mint 70 százalékáért felelősek). Ezt a védőoltást azonban csak a 9-26 év közötti korosztály tudja igénybe venni. A 26 év feletti nőknek is alkalmazható védőoltás nemrég került patikai forgalomba. Hány oltásra van szükség a védettséghez? A védőoltást három részletben adják be. Az első és harmadig adag között 6 hónap telik el. Észre lehet-e venni egy férfin, hogy vírushordozó? Nem, a férfiak általában tünetmentesen hordozzák a HPV vírust. |
