A Nemzeti Rákregiszter 1400 körüli megbetegedést tart nyilván évente. Magyarországon még 2000-ben is 539 asszony haláláért volt felelős a méhnyakrák. Az utóbbi évtizedben a szervezett szűrést gyakorló országokban a méhnyak rákja miatti halálozás jelentősen, 40-60%-kal csökkent, és megszüntethető betegségként emlegetik.

Kezünkben van tehát a méhnyakrák teljes "kiirtásának" eszköze: a szűrővizsgálat.
Csak élnünk kell vele!

Minden egyes haláleset bűnös mulasztás következménye, amelyért vagy az egészségügyi ellátórendszer a felelős, ha nem kínálja fel a szűrés lehetőségét, vagy az áldozat, ha nem él vele.

A méhnyakrák szűrés célja

a méhnyak tüneteket még nem okozó rákmegelőző állapotainak és rákjának kimutatása olyan korai szakban, amikor még elvárható, hogy a célszerű kezelés meggátolja a daganat továbbterjedését.

Kiket és milyen gyakran vizsgáljanak?

A veszélyeztetettek körét az életkor és csakis az életkor alapján 25 és 65 év között határozzák meg. Tekintetbe veszi a rákmegelőző állapotoknak nevezett hámelváltozásokat, az ún. cervicalis intraepithelialis neoplasiákat (CIN) is. Ezek hosszú ideig tünetmentesen fennállnak, megelőzve a rák  keletkezését.

A Nemzeti népegészségügyi program a célnépesség háromévenkénti meg-szólítását tűzte ki célul. Ez természetesen csak a népegészségügyi lakosságszűrésre vonatkozik, és semmiképpen sem szól az évenkénti vagy akár gyakoribb nőgyógyászati ellenőrző vizsgálat ellen.

Szervezett szűrővizsgálat:
a Nemzeti népegészségügyi program részeként

Meghívottak: 25–65 éves nők

Gyakoriság:
3 évente (utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év)

Szervezett szűrések:

> Méhnyakrák szűrés

> Emlőrák szűrés   

> Vastagbélrák szűrés

Alkalomszerű szűrések:

> Down-kór szűrés

> Tüdőszűrés 

> Prosztata szűrés