|
Szexuális úton terjedő betegségeket nem csak az kaphat, aki egy részeg éjszakán egy vadidegennel bújik ágyba. Bármilyen monogám kapcsolatban élsz, lehet a partnered hordozó, bár nem is tudja. Hisz ő is, te is "hozzátok" magatokkal elmúlt kapcsolataitokat, és azok kapcsolatait...
Egyetlen nőnek sem lenne szabad meghalnia méhnyakrákban. Ennek ellenére az évente több mint ezer új beteg csaknem fele a kór áldozata lesz Magyarországon.
Nem szeretünk szűrésekre járni.
 Ezt jelzi a hazai riasztó méhnyakrák-halálozási adat is, amely háromszorosa az európai átlagnak. Évente ezernél is több új méhnyakrákos beteget diagnosztizáltak, akiknek csaknem fele meghal a betegségben, annak ellenére, hogy az időben észlelt rákos elváltozás (akár tíz év is kell, míg kifejlődik a daganat) jól gyógyítható. A legborzasztóbb, hogy ezek a nők a 35-45 éves korosztályból kerülnek ki, többségében családanyák. A nemi úton terjedő humán papillóma vírus (HPV) okozta fertőzéssel a szexuálisan aktív felnőttek 80 százaléka találkozik élete során. Az egészséges szervezet többnyire egy-két év alatt legyűri a kórt, baj akkor van, ha mégsem így történik, és kialakul a rosszindulatú sejtburjánzás. A vírusnak száznál is több típusa van, a 16-os és 18-as sorszámmal jelöltet sorolják a különösen nagy kockázatú kórokozók közé, ezek felelősek ugyanis a méhnyakrákos megbetegedések 70-80 százalékáért. Míg a 6-os és 11-es típusok okozzák a nemi szerven megjelenő szemölcsök 90 százalékát. A vizsgált nők 52,2 százalékánál mutattak ki a fertőzést, 36,5 százalékuknál pedig különösen nagy kockázatú, úgynevezett rákkeltő típusokat (16-os, 18-as) találtak. A 26-45 éves nőknél kiugróan magas volt a különösen nagy kockázatú HPV-típusokkal való fertőzöttség, zömében a 16-os volt jelen. A méhnyakrákos esetek 99 százalékáért a Humán papillomavírus (HPV) a felelős. A HPV által okozott fertőzések egy része idővel spontán meggyógyul, esetenként azonban tartóssá válhatnak és méhnyakrák kialakulását okozhatják. A méhnyakrák kialakulásának kockázata megközelítőleg ötször magasabb azokban a nőkben, akik nem vesznek részt rendszeresen szűrésen. A jól megszervezett szűrőprogramok a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok előfordulásának drámai (akár 80%-os) csökkentését teszik lehetővé. A méhnyakrák jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám - találkozásából kiinduló, a szövetekbe behatoló (invazív) daganat. A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámot érintő rákmegelőző állapot(CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg.
Tünetei: A betegség - általában észrevétlenül alakul ki, tünetek (fájdalom, közösülés utáni vérzés) már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van.
 Rizikótényezők: - A HPV - Genetikai hajlam - Dohányzás - Csökkent immunválasz - Fogamzásgátló tabletták (öt évnél hosszabb ideig ) - Több terhesség - Korai szexuális aktivitás - Nem megfelelő higiénia - Nemi úton terjedő betegségek |