A tüdőrák okozta halálozás Magyarországon 1948 és napjaink között tízszeresére emelkedett:
2001-ben 8201 személy halt meg tüdőrákban.

Manapság legalább annyi ember halálát okozza, mint valamikor a "morbus hungaricus", a tuberkulózis. Szomorú ellentmondás, hogy a tüdőrák megelőzhető, hiszen kialakulása a dohányzással bizonyítottan összefügg.

Mintegy 5 évet vesz igénybe az a folyamat, amíg a pusztító rák keletkezik.
E tudásból azonban gyakorlati hasznunk alig van, hiszen amikor a tüdőrák jelentkezik, szinte kivétel nélkül már áttétet ad, szóródik. Egyes típusai rövid időt – átlagosan kevesebb, mint 1 évet (7 hónapot) tölt csupán a tünetmentes kimutathatóság szakaszában.

Ahhoz tehát, hogy a szűrésnek hatása legyen, nagyon gyakran – mintegy 6 hónaponként – kellene szűrnünk.


Módszerek

Szűrővizsgálatra a mellkas-röntgenvizsgálat és a köpet citológiai vizsgálata szolgál külön-külön vagy kombináltan. Együtt alkalmazva sem haladja meg érzékenységük a 60%-ot, de külön-külön jelentősen alatta marad.


Szűrni vagy nem szűrni?

Sok vizsgálatban – általában 40 év feletti dohányzó férfiakat vontak be – a szűrőmódszereknek számos kombinációját alkalmazva, a szűrést 1 év és 4 hónap közötti intervallumokban ismételve próbáltak bizonyítékot szerezni arra, hogy a szűrővizsgálat csökkenti-e a tüdőrák okozta halálozást.

A vizsgálatok igazolták, hogy a szűréssel felfedezett tüdőrákok között több a korai stádiumú, mint a panasszal orvoshoz fordulók között; továbbá, minthogy a klinikai stádiummegoszlás kedvezőbbé válik, a szűréssel felfedezett tüdőrákok között jelentősen több operálható eset található, mint a panasszal jelentkezők között. Meghosszabbodik a túlélési idő is, ámde a szűrés a tüdőrákból eredő halálozást nem csökkenti.
A szűrővizsgálat hatásosságának egyetlen elfogadható bizonyítéka a halálozás mérséklődése a népességben. Erre tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy "minthogy nincs elegendő bizonyíték, a tüdőrák esetén a lakosságszűrés nem ajánlott.
Más, erősebb megfogalmazás szerint a nemleges állásfoglalás mögött nem a hatásosság bizonyítékainak hiánya áll, hanem a meggyőző bizonyíték arra, hogy a szűrés hatástalan.

Tüdőgyógyászok Szakmai Kollégiumának állásfoglalása:

"Ernyőképszűréssel ma a tüdőrákosok egyharmadát lehet kiemelni. Ennek értékét növeli az, hogy ebben a beteg-csoportban magas az operálható esetek aránya. Ezért továbbra is indokolt a 40 év feletti lakosság – különösen a dohányosok – évenkénti szűrése."

Az ernyőképszűrő-vizsgálat más célból, mégpedig a tüdőtuberkulózis felderítése céljából végzett orvosi tevékenység.
Az ernyőképszűrő-vizsgálatot a tuberkulózis és nem a tüdőrák felfedezése céljából alkalmazzák. A tüdőrák felfedezése hasznos "melléktermék" lehet.

Szervezett szűrővizsgálat a tüdőrák felismerésére: nincs
 
Ernyőképszűrő-vizsgálat tbc felismerésére:
Ha egy adott területen a tbc gyakorisága a 25 százezreléket meghaladja,
a megyei tiszti főorvos rendeli el.