1999-ben 2345 asszony halt meg emlőrákban. 2001-ben 2301 haláleset történt.
Ugyanakkor a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint több mint 8000 emlőrákos megbetegedést jelentettek; korábban ez a szám 6000 alatt volt. Ez nyilvánvalóan a 2001 óta a Nemzeti népegészségügyi program keretében rendszeresen folyó emlőszűrésnek tudható be.

Az emlőszűrés célja

Az emlőben kifejlődő daganat mérete és a szóródás megindulása közötti összefüggés közismert. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű, tehát a tapinthatóság határán lévő elsődleges daganatos gócok mellett is már mintegy 15-20%-ban vannak helyi vagy regionális, azaz a daganat környezetében lévő nyirokcsomókban áttétek. Az áttétek gyakorisága ennél nagyobb gócok esetében sokkal nagyobb, ennél kisebb daganatok esetében jelentősen kisebb lehet.

A szűrővizsgálat tulajdonképpeni célja nem egyszerűen a daganatok kimutatása, hanem a még nem tapintható daganatok felkutatása az emlőben.


Módszerek

Az emlők lágyrész-röntgenvizsgálata, a mammográfia képet tud alkotni nemcsak az emlők állományában fejlődő kicsiny daganatról, hanem a rákra jellegzetes röntgenárnyékot adó képződményekről.
A nem tapintható daganatok kimutatásához kellő érzékenységgel csak a mammográfia rendelkezik.

Az emlők tapintásos vizsgálata

Fizikális emlővizsgálat az emlők módszeres áttapintása gyakorlott szakszemélyzet által. Az eljárás lényegesen kevésbé érzékeny, mint a mammográfia. Tapintással negatív "szűrővizsgálatnak" legnagyobb veszélye az, hogy alaptalan biztonságérzetet ad a vizsgált személynek, mert a tapinthatóság határa alatti, ezért észrevétlenül maradt daganat zavartalanul tovább növekszik.
Viszonylagos értéke mellett szól az, hogy mindmáig leggyakrabban a nők maguk ismerik fel az emlőben lévő "csomók" legnagyobb részét. Az önvizsgálatot gyakorlók között kevesebb elhanyagolódott emlőrák fordul elő.


Kiket és milyen gyakran vizsgáljanak?

Az 50–65 éves korcsoportban 2 évente végzett mammográfiás szűrővizsgálat jelentősen, mintegy 25-30%-kal képes csökkenteni az emlőrák okozta halálozást.
A 40–49 évesek esetében a kérdés ellentmondásos. Megfigyelések szólnak arról, hogy ebben a korcsoportban a daganat gyorsabban növekszik, mint idősebb korban, ezért gyakrabban kellene szűrni.


Mi történjék a szűrővizsgálat után?

Negatív eredménnyel záruló szűrővizsgálat után az újabb szűrővizsgálat 2 év múlva esedékes. Két szűrővizsgálat között a rendszeres önvizsgálat ajánlott.
Ha a vizsgálat tisztázásra szoruló elváltozást állapít meg, vagy felmerül a rák gyanúja, a további tennivalókat a mammográfiás vizsgálatot végző radiológus szakorvos állapítja meg.

Szervezett szűrővizsgálat:
a Nemzeti népegészségügyi program részeként

Meghívottak:
45–65 éves nők

Gyakoriság:
2 évente (utolsó, bármilyen kezdeményezésű mammográfiás vizsgálat óta eltelt két év)