A vastag- és végbélrák – annak ellenére, hogy a második helyen áll a leggyakoribb a rosszindulatú daganatos megbetegedések között – nincsen a figyelem középpontjában.

Az utóbbi 30 évben a végbél- és vastagbélrákos megbetegedések száma több mint 4-szeresére emelkedett!

2005-ben Magyarországon több mint 9000 új vastagbél és végbél daganatot diagnosztizáltak, vagyis napi 25 beteget.

A betegség áldozatainak száma pedig közel 5000 évente.

Bár kialakulásának oka nem ismert, bizonyos kockázati tényezők, főként az 50 évesnél idősebb korosztálynál, előidézhetik ezt a rákos megbetegedést. Ilyen a magas zsír-, kalóriatartalmú, rostban szegény étrend, a polipok, a vastagbél és végbél falának jóindulatú daganatai, melyek kiindulási pontjai lehetnek a vastagbél és végbélráknak, vagy egyéb gyulladásos vastagbél betegségeknek.

A vastag- és végbélrák kezelésében a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, derült ki az Országos Onkológiai Intézet előadásából, azonban a gyógyulási eredmények javulásában a gyógyszeres kezelésnek, és a sugárkezelésnek is meghatározó jelentősége van. E hármas kezelési egységen belül az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kezelés terén a legjelentősebb a fejlődés.

2006 óta Magyarországon is elérhető az onkológiai centrumokban az az infúziós formában adagolandó gyógyszer, melynek hatása a daganatot ellátó erek képződésének meggátlásán alapul, és amelyet az áttétes vastagbél- és végbélrákos betegek számára a betegség kezelésére elsőként választandó, azaz elsővonalbeli kezelésként alkalmazzák. 2008 februárjától ez a gyógyszer szélesebb körben alkalmazható, mivel másodvonalbeli kezelésként is törzskönyvezték, tehát második kezelésként az alkalmazhatja az onkológus.

Szintén februártól, egy gyakran alkalmazott vénás gyógyszerrel egyenértékű, de tabletta formájában szedhető készítmény kombinációs kezelése is lehetővé vált, ami a fenti érképződést gátló gyógyszerrel együtt is adható. Mindezekkel a változásokkal a betegek kényelmesebb, betegközpontú és hatékony kezelést kaphatnak, ami óriási előrelépést jelent a vastag- és végbélrák gyógyításában.

A halálesetek legtöbbje megelőzhető lenne, mert a végbél- és vastagbélrák korai-, illetve megelőző állapotának felismerésére rendelkezésre állnak az eszközök. A daganatos megbetegedések közül az egyik legjobban és legeredményesebben szűrhető betegségről van szó.

A végbél- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők :

- a növényi eredetű rostok kismértékű fogyasztása;
- korábban diagnosztizált polip;
- az 50 év fölötti életkor;
- a családban korábban már előfordult vastagbél- vagy végbélrák;
- ha a betegség elsőfokú rokonnál (szülő, testvér vagy gyermek) fordult elő, akkor      kialakulásának kockázata 2-3-szor   nagyobb;
- a betegnél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak- vagy mellrák;
- éveken keresztül a beteg anamnézisben szereplő vastagbél-nyálkahártya idült gyulladásos állapota.

Fontos megjegyezni, hogy akkor is kialakulhat vastagbélrák, ha ezek egyike sem jellemző!

A végbél- és vastagbélrák kialakulására utaló leggyakoribb tünetek:

     -hasmenés vagy székrekedés, váltakozó formában;
     -véres széklet, amely lehet élénk színű vagy sötétbarna;
     -általános gyomorpanaszok, felfúvódás, görcsök;
     -tartós fáradtságérzés, indokolatlan testsúlycsökkenés.

A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások, így fekélyes, gyulladásos vastagbélbántalmak is előidézhetik. Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia!

Kapcsolódó cikkek:

A vastagbélrák kialakulása
A vastagbélrák tünetei
Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében?
A vastagbélrák szűrése, kezelése