Az emlőrák korai kimutatásában nagy a rendszeresen végzett szűrővizsgálatok jelentősége. Szűrővizsgálat céljára legalkalmasabb az emlő fizikális és mammográfiás vizsgálata.

 

Fizikális vizsgálat és mammográfia

A fizikális vizsgálat során a gyakorlott vizsgálóorvos alaposan áttapintja az emlőket és azok környezetét, míg a mammográfia az emlők röntgenvizsgálatát jelenti. Mind a gondos fizikális vizsgálatra, mind pedig a mammográfiára szükség van, mert a korai emlőrákok 40%-át csak a mammográfia, másik 40%-át pedig csak az alapos fizikális vizsgálat mutatja ki. Panasz és tünetmentes nők szűrésekor minden 1000 vizsgálat közül legalább 6 esetben találnak emlőrákot, amely szinte minden esetben gyógyítható stádiumban van.

Az Amerikai Radiológiai Kollégium és az Amerikai Rákkutató Társaság ajánlást dolgozott ki a tünetmentes nők szűrővizsgálatára. Minden 35 és 45 éves kor közötti nőnél mammográfiás alapvizsgálatot kellene végezni, melyet 40-49 éves kor között még negatív esetben is 1-2 évente, 50 éves kor felett pedig évente tanácsos megismételni. Az előzőekben ismertetett, magas rizikójúnak számító nők esetében 35 éves kor felett a mammográfiát évente, a fizikális vizsgálat elvégzését pedig minden második évben javasolják. Kimutatható rizikótényező nélküli fiatal nőknél végzett mammográfia eddig nem bizonyult hasznosnak.

Az emlő önvizsgálata

Felhívjuk a figyelmet az önvizsgálat fontosságára. Minden 20 év feletti nőnek havonta tanácsos megvizsgálni saját emlőit. Menopauza előtt legalkalmasabb az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban végezni.



Ajánlatos az emlőket a tükörben megtekinteni először leengedett, majd fej fölé emelt és végül csípőre tett karral. Ezáltal észrevehetővé válhat az emlők aszimmetriája, tömöttsége, vagy az emlők bőrén lévő kis behúzottságokra figyelhetünk fel. Ezt követően az emlőket gondosan át kell tapintani az azonos oldali kar felemelése után az ellenoldali kéz kinyújtott ujjaival. Tapintáskor gondosan, csigavonalszerűen, kívülről befelé haladva kell átvizsgálni előbb az egyik, majd a másik emlőt.

Célszerű a vizsgálatot fürdés közben végezni, mert a nedves, síkos bőrön könnyebben lehet felfedezni még a kisebb elváltozásokat is. Amennyiben a vizsgálat fekvő helyzetben történik, az azonos oldali kart a fej alá kell helyezni, és az ellenoldali kézzel az előbbiekhez hasonlóan kell az emlőket áttapintani.

Az emlő önvizsgálatának az értékét ugyan sokan vitatják, mindenesetre alkalmas arra, hogy mindenki jól megismerje a saját emlőinek normál állapotát. Figyelembe kell venni azt is, hogy az emlő tapintási lelete a kor előrehaladtával, vagy például a terhesség alatt normálisan is változik, és az sem ritka, hogy veleszületetten kisebb vagy nagyobb eltérés található a kétoldali emlő méretei között. Mindezeket természetesen nem szabad kórosnak tekinteni.

Ha az önvizsgálat során akár fájdalmas, akár fájdalmatlan csomót, az emlő felszínén gyanús képletet, elszíneződést, behúzódást vagy váladékozást észlelnek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A korai stádiumban felfedezett emlődaganatok – a rendelkezésre álló korszerű terápiás eljárásokkal – szinte minden esetben teljesen gyógyíthatók.



Az emlő széles körű szűrővizsgálata sajnos még egyetlen országban sem megoldott, elsősorban anyagi okok miatt. Magyarországon számos egészségügyi centrumban adottak a feltételek a korszerű emlődiagnosztikára és terápiára. Talán elérhető az a célkitűzés, hogy belátható időn belül legalább a rizikócsoportba tartozók rendszeres szűrése megvalósulhasson

 

A tünetmentes, jelentős rizikófaktorral nem rendelkező nők esetében is rendkivül fontos a havonta történő ön-, az évenkénti orvosi szűrővizsgálat, valamint 50 év felett egy-két évbente a mammográfia.

Kapcsolódó cikkek:

Minden tizedik nő érintett!
Ki a veszélyeztetett?
Az emlőrák felismerése
Az emlőrák kezelése
Mi az a HER2?
Tévhitek az emlőrákról