A méhnyakrák a női nemi szervek második leggyakoribb daganatos megetegedése, mely a 20 és 65 év közötti nőket érinti leginkább. A betegség rossz mutatói annak is köszönhetők, hogy bár hazánkban létezik jól kiépített szűrővizsgálati rendszer, az érintett nőknek mindössze 20-40%a vesz részt a szűréseken. A nyugati országokban ez az arány 60-70%-os.

A szűrés fontossága

A méhnyakrák kiemelkedő helyet foglal el a halálozási statisztikákban: az évente jelentkező kb. 2000 új méhnyakrákos esetből 600 halálos kimenetelű. E tény már csak azért is rendkívül szomorú, mivel a betegség más, nehezen felismerhető és kezelhető daganatokkal szemben a rákmegelőző állapotban vagy a korai stádiumban jól kimutatható, és viszonylag egyszerűbb beavatkozással, műtéttel gyógyítható. A fiatalabb, fogamzóképes nő nemi szervei és nemi funkciói pedig akár továbbra is alkalmasak maradhatnak a fogamzásra, s teljes gyógyulás érhető el.

A sikeres rákszűrésnek alapfeltétele

Fontos, hogy panaszmentes időszakban kerüljön rá sor, azaz vérezgetés, folyás vagy alhasi fájdalom esetén nem végezhető el. Ha a behívott ilyet észlel, akkor először ezeket a gondokat kell orvosolni.

Ugyancsak alapfeltétele a szűrésnek, hogy a menstruációs ciklus középideje körül, azaz a menstruáció utáni 10. – 23. nap valamelyikén kell sort keríteni rá. Ez utóbbi azért fontos, mert a menstruációt megelőző, illetve követő 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan, a méh üregéből származó sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.
Ugyanígy alapvető, hogy a nőgyógyászati vizsgálatokra, így a rákszűrésre is kiürített hólyaggal érdemes érkezni, mert ez könnyebbé, így megbízhatóbbá teszi a tapintásos vizsgálatot.
A méhnyakszűrés teljes nőgyógyászati vizsgálatból áll, amelynek elengedhetetlen része a méhnyak felszínéről vett minta citológiai vizsgálata. A méhnyakrák-szűrés bimanuális, citológiai és kolposzkópos vizsgálatból áll.A citológiai vizsgálat során a méhnyakról mintát (kenetet) vesznek. Itt nincsenek idegvégződések, ezért a művelet fájdalommentes.




A citológiai mintavétel során nyert hámsejtek vizsgálata alkalmasak arra, hogy kimutassák az esetleges kóros elváltozásokat, illetve a HPV-fertőzöttséget. A mintavétel nőgyógyászati rendelőben történik és az itt levett sejteket szövettani szakértő vizsgálja.
A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni hogy alacsony, átmeneti, vagy magas rizikójú fertőzésről van-e szó. Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV kimutatás és típus-meghatározás is elvégezhető, PCR alapú módszerrel. 

A lappangási időszakban a vírus elrejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben és így mód van a HPV fertőzés felderítésére és a védekezésre. A vírus többféleképpen is kimutatható. Sokszor – de sajnos, nem minden esetben – a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer és a leleten jelzi a HPV valószínűségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak.
 

Következőként a kolposzkópnak nevezett nagyítóval megtekinti az orvos a méhszáj felszínét, ellenőrzi a méhszájat borító hám épségét. Erre azért van szükség, mert vannak olyan méhnyakrákot megelőző állapotok, amelyeknél a citológiai lelet ugyan negatív, ám a hámeltérést a kolposzkóppal már látni lehet. Ennél a vizsgálati lépésnél gyakran találnak méhszájsebet a nőgyógyászok, mely további kezelésről az orvos dönt, különös tekintettel arra, ha krónikus folyás vagy gyakran visszatérő fertőzések társulnak hozzá.

Felelőtlenség ebben meghalni
Milyen betegségeket okoz a HPV?
A vírus, ami méhnyakrákot okoz
Életmentő a korai felismerés!
A méhnyakrák gyógyítása
Már kapható a HPV elleni vakcina
A HPV-ről tizenéveseknek
Tévhitek, és tények a HPV-ről