1.tévhit:
A méhnyakrák öröklõdik

Tény:
A méhnyakrákot a Human papilloma virus (HPV) onkogén (rákkeltő) típusaival való fertőződés okozza. Minden szexuális életet élő nő veszélyeztetett a HPV-fertőzés szempontjából, a fertőzés pedig az érintett nő családi kórtörténetétől függetlenül méhnyakrák kialakulásához vezethet. A nőgyógyász ennél a kérdésnél a mellrák kockázatát méri fel.

2.tévhit:
A méhnyakrák kevés nőt érint
 
Tény:
A méhnyakrák a  második leggyakoribb a nőket érintő daganatos betegségek között. A WHO adatai szerint a méhnyakrák évente 270 ezer nő halálát okozza, az új méhnyakrákos betegek számát pedig évi 500 ezerre becsülik. Európában 60 ezer nő megbetegedésével és 30 ezer halálával számolnak évente.

3.tévhit:
A méhnyakrák csak az idősödő nőket érinti
 
Tény:
A méhnyakrák több 45 év alatti nőt érint világszerte, mint bármely más rosszindulatú daganatos betegség az emlőrákon kívül. Mind a fiatal, mind az idősebb nők esetében fennáll a méhnyakrák kockázata, melyet a HPV rákot okozó típusaival való új, vagy jövőbeli fertőződés okoz.

4.tévhit:
A méhnyakrák elleni védőoltás után nem kell többé rendszeres nőgyógyászati szûrésre járni.
 
Tény:
A rendszeres szűrés és az oltás együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. A méhnyakrák előfordulási gyakorisága közel 80 százalékkal csökkent azokon a területeken, ahol kiváló a szűrés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szűrés a kóros sejtek jelenlétének felfedezését jelenti, tehát nem jelent védelmet a fennálló HPV-fertőzéssel, azaz a méhnyakrák okával szemben.

5.tévhit:
A szűréssel megelőzhető a méhnyakrák
 
Tény:
 A szűrés a már meglévő elváltozást tárja fel, megelőzni nem tudja. A rendszeres szűrés és az oltás együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek.

6.tévhit:
Csak a több partnerrel kapcsolatot tartó nők veszélyeztetettek a HPV-fertőzés szempontjából
 
Tény:
A HPV-vel való fertőződés kockázata már a legelős szexuális aktusnál is fennáll és végigkiséri a nők életét.  Az aktív szexuális életet élő nők 80%-a élete során valamikor megfertőződik a HPV-vel.

7.tévhit:
A HPV-vel már fertőződött nők szervezetében ellenanyagok termelődnek a viurs ellen, nekik tehát nincs szükségük az oltásra
 
Tény:
A rákkeltő HPV-típusokkal fertőződött nők többségének szervezetében nem képződik elégséges ellenanyag, amely meggátolhatná a következő fertőzést. Így ezek a nők sem védettek a vírussal való későbbi találkozáskor. A korábbi fertőzések nem indírják be az immunrendszert, hogy már a szervezetbe kerüléskor – mielőtt a fertőzés kialakulna – felismerje és elpusztítsa a vírust.

8.tévhit:
A méhnyakrák ellen kizárólag a fiatal lányokat kell beoltani
 
Tény:
A méhnyakrák elleni oltóanyag minden nő számára hasznos és hozzáférhető. A vakcina vizsgálatai és laboratóriumi próbái azt mutatták, hogy az oltással elért kedvező preventív hatás a nők széles életkori csoportjánál kialakult.

9.tévhit:
Nem sok nő fertőződik HPV-vel
 
Tény:
A becslések szerint az aktív szexuális életet élő nők 50-80%-a fertőződik valamikor életében HPV-vel.  E fertőzések megközelítőleg 75%-ában a HPV-nek valamelyik rákkeltő típusa jut be a szervezetbe.

Kapcsolódó cikkek:

Felelőtlenség ebben meghalni
Milyen betegségeket okoz a HPV?
A vírus, ami méhnyakrákot okoz
Életmentő a korai felismerés!
A méhnyakrák gyógyítása
Már kapható a HPV elleni vakcina
A HPV-ről tizenéveseknek
Tévhitek, és tények a HPV-ről