A homeopátiáról röviden

A homeopátia a "hasonlót a hasonlóval gyógyítani" elv alapján működik.

A betegségek olyan szerekkel gyógyíthatók, amelyek a betgségekhez hasonló tüneteket okoznak.
A "homeopátia" görög eredetű szó: homoion = hasonló, pathos = szenvedés.
Ellentéte  az "allopátia", mely az allos = más, pathos = szenvedés szavakból származik.
Homeopátiás kezelés esetén a beteg azt a gyógyszert kapja homeopátiás hígításban és elkészítési módban, amely hígítatlanul az egészséges emberben a beteg panaszaihoz leginkább hasonlító tüneteket vált ki.

A homeopátia egyéni, alkati terápia, amely az egész embert - testét és lelkét egyaránt - figyelembe veszi, miközben nem mérgezõ, és mellékhatásoktól mentesen gyógyít. parányi, azaz infinitezimális dózisokban használja a gyógyszereket, ellenkezõ esetben ugyanis igencsak súlyosbítaná a tüneteket.

Ezzel szemben a hagyományos, allopátiás orvoslás a betegségtünetekre irányul, "elnyomja" azokat, tehát  a gyógyulás céljából ellenszereket használ.
A homeopátiában nem ellentétesen, hanem analóg módon ható anyagokat alkalmaznak, amelyek a kezelendõ betegségekhez hasonló állapotot idéznek elõ. a homeopátiás potenciák gyenge ingerként hatva ösztönzik és  normalizálják a megzavart működést.

A homeopátia alaptörvényei 

A homeopátia három alapvető tézisen alapul:

1. A hasonlóság törvénye 

A végtelenül kis mennyiségű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer a beteg emberek azin tüneteit gyógyítja, amelyeket egészséges embereken kivált. A homeopátiás gyógyszer a szervezet öngyógyító törekvéseit támogatja, miközben a hagyományos terápiával ellentétben nem nyomja el a tüneteket. A homeopátiás mono gyógyszerek alkalmazásánál fontos,  hogy a beteg tüneteihez (betegségképéhez) leginkább hasonló gyógyszert (gyógyszerképet) keressék meg.

2.Infinitezimális dózis - potenciálás

Hahnemann, a homeopátia "atyja" kísérletei során rájött, hogy a kedvezőtlen hatások, mellékhatások kivédésére a szereket többszörösen hígítani kell, illetve minden hígítási lépésnél szükséges a szert erősen  összerázni (ütve rázni), "dinamizálni", "potenciálni". E potenciálás a kezdetektől fogva változatlan szabályok alapján működik. A homeopátia történetében a végtelenül kicsi adag (infinitezimális dózis) volt a leginkább vitatott tényező. Az alapkutatások kimutatták ugyan, hogy ezeknek a nagy hígításoknak valós biológiai hatásuk van, ugyanakkor a hatásmechanizmus még nem teljesen tisztázott.

3. Egyéni jelleg, háttér 

Terápiás hatás csak akkor érhető el, ha hasonlóság van a szerre jellemző tünetek és a beteg által mutatott tünetek között. Ennek érdekében a betegség előzményei kiderítésének (anamnézisnek) és a vizsgálatnak is szigorúan az egyénre kell összpontosítania. A homeopátia módszertana alapján a kezelést személyre, "testre szabja"  (individualizálja). az individualizációhoz szükséges a kliniaki képpel kapcsolatos összes testi és lelki tünetek feljegyzése, valamint  a beteg - betegségére vonatkozó - egyéni reakcióinak ismerete. Különösen igaz ez a krónikus betegségek esetében alkalmazott alkati kezeléseknél, amikor a beteg alaphajlamát, hátterét, kórelőzményét is ismerni kell.

Gyógyszeradagolás

Potencia és periódikusság

A potencia meghatározása után - a leggyakrabban használatos "C" potenciák: 5 CH, 9 CH, 15 CH, 30 CH - a gyógyszer periódikusságát is meg kell választani. a 200 CH igen magas potencia, melynek használatát csak orvosi megbeszélés alapján javasolják. Minnél súlyosabb vagy sürgetőbb jellegű a klinikai kép, annál rövidebb periódust javasolnak.

Akut betegségek esetén:

- alacsony potenciákat (5 CH) gyakoribb adagokban, naponta 2-4-szer kell szedni
- a közepes potenciát (9CH) napi 1-2-szer kell bevenni
- a magas potenciákat (15 és 30 CH) napi 1X, illetve ritkábban használják.

A krónikus betegségek esetében használható magas potenciákat ritkábban, hetente, havonta egy alkalommal alkalmazzák.

Egyszeri adagok

Az átlagos egyszeri adag, vagyis ami ahhoz szükséges, hogy a kívánt ösztönzős (stimuláló) hatást elérjék, tapasztalati úton alakult ki..
Tüneti kezelés esetén 5, alkati kezelés esetén 10 golyócska az az adag, amely - az életkortól és testsúlytól függetlenül - biztosan elindítja a megfelelő öngyógyító folyamatot.

Az adagolás módja

A homeopátiában az adagolás szintén rendhagyó, eltér az allopátiás orvoslásban megszokottnál.
A homeopátiás szerek - akár golyócskák, akár tabletták - a száj nyálkahártyáján keresztül szívódnak fel, ezért el kell szopogatni őket a szájban, vagy a nyelv alá téve rövid időn belül elolvadnak.
Az erősebb illatanyagok közömbösítik a hatásukat, ezért a homeopátiás gyógyszereket mentolos fogkrémek, vagy más mentolos szerek használata, evés, ivás előtt, vagy után fél órával érdemes bevenni.
Jóllehet a homeopátiás gyógyszer mellékhatásokat nem okoz, a gyermekek elől el kell zárni.Abban az esetben, ha mégis a gyermek kezébe kerülne egy tubus golyócska, és nem tudjuk mennyit vett be belőle, adjunk a gyermeknek mentolos rágógumit, ami semlegesíti a gyógyszer hatását. 

Kapcsolódó cikkek:

Segítenek a gyógynövények
Szedjünk C-vitamint! De mennyit?
Laboratóriumi értékek értelmezése
Hasonlót, a hasonlóval gyógyítani
Táplálék kiegészítők, vitaminok
Testtömeg index táblázat
Receptek